Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 24 találat lapozás: 1-24

Névmutató: Kiss Kornél Iván

2001. augusztus 21.

A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó kör és Alapítvány aug. 13-18-a között első ízben szervezett táborozást a máramarosi színjátszók és kulturális programszervező részére Koltón, a református gyülekezeti otthonban, Varga Károly helyi református tiszteletes jóvoltából. A szórványban élő kis magyar közösségek összetartásáért munkálkodó színjátszók jöttek össze. A lendvaysok, a szinérváraljiak, a hosszúmezeiek, a kapnikbányaiak, ott volt Bodnacsuk Magdolna Rónaszékről, Melencsuk Rozália Magyarláposról, és máramarosszigeti Zahoránszky Ibolya is. Résztvevők érkeztek még Nagybányáról, Domokosról, Erzsébetbányáról és Felsőbányáról. Az előadók között volt Bessenyei István színművész, a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ tagja, továbbá Kiss Kornél és Méhes Béla, a Lendvay alapító tagjai. Sajnos a pedagógusok nem jöttek el. Máramaros megyében még mindig sok helyütt attól is félnek, hogy magyarul megszólaljanak. /Dancs Artúr: I. Színjátszó Tábor - Koltó 2001. Színjátszásról a szórvány szórványában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2003. február 11.

Többnyire zenés előadásokra, kabarékra szakosodott a Lendvay Márton nagybányai amatőr színjátszó csoport - mutatott rá Simori Sándor, a csoport vezetője. A Lendvay Márton Színjátszó Kör kéthavonta tart pódiumműsort. Több mint kétszáz éves múltra tekint vissza az 1796-ban indult nagybányai színjátszás. - Az 50-es évek elején két színjátszó csoport is létezett Nagybányán: a Tanügyi Dolgozók Szakszervezetének színjátszó csoportja Kiss Kornél vezetésével, illetve a Kisipari Szövetkezet Szakszervezetének magyar színjátszó csoportja, melyet néhai Pap József, vezetett - számolt be az 1990 óta minden évben újraválasztott társulatvezető. Simori Sándort 2000-ben az EMKE Méhes Béla-díjjal tüntetett ki. A Lendvay Márton Színjátszó Kört és Alapítványt 1993-ban alakípották. - Az alapítványnak köszönhetően 2001-től megengedhettük magunknak, hogy szakképzett színészek bevonásával színjátszó táborokat rendezzünk - mondta Simori. A felnőttcsoport mellett két éve működik a Cimbora báb- és gyermekszínjátszó csoport Méhes Éva nyugdíjas tanárnő vezetésével, mely háromhavonta tart előadásokat. /Pesek Attila: Kéthavonta pódiumműsort tartanak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 11./

2003. október 17.

A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör megalakulásának 45. évfordulóját október elején ünnepelték. Az 1958-as esztendő, amelyet a színjátszó kör megalakulása évének tekint, egyben a nagy névadó, id. Lendvay Márton színész halálának századik évfordulója. Az 1958-ban alakult társulat elsőként Bródy Sándor: A medikus című színművét mutatta be, nagy sikerrel. A sikeren felbuzdulva már a következő előadást és kiszállásokat tervezték, amikor közölték velük, nem kértek engedélyt a hivatalos szervektől, így az előadást le kell állítani. Három évig tartott a némaság, míg a régi tagok együttműködésével, sikerült újraindítani a csoportot. Újabb három év elteltével azonban ismét megálljt parancsoltak számukra. Csak 1970-től működhetett folyamatosan a színjátszó kör, amely ma már Lendvay Márton nevét viseli. A megemlékezés során a Lendvay-szobrot megkoszorúzták a csoport tagjai és az érdeklődők. Kiss Kornél beszédében kitért arra, hogy a szobroknak nem csak történetük, de életük is van, az esetleges megcsonkítást, lefestést és ledöntést is mozdulatlanul, némán kell tűrniük. A Lendvay-szobor több mint száz éves élete sem mondható felhőtlennek. A művész szülőházának falán 1881-ben állítottak emléktáblát. Ezen a következő szöveg volt olvasható: "Márványlap hirdesd nagyságát tiszteletünknek, nagy színművészünk Lendvay itt született 1807. nov. 11." A táblát az 1980-as években, az épület tatarozásakor levették, az emléklap jelenleg az RMDSZ-székházában várja, hogy a főtér jövőre befejeződő felújítása végeztével visszakerülhessen eredeti helyére. 1900-ban Nagybányán leleplezték Lendvay Márton szobrát, a nagykőrösi Verő Hauer László szobrászművészt alkotását. 1936-ban kormányrendelet írta elő, hogy a helységnevek, utcanevek, cégtáblák és postai címzések csakis román nyelven használhatók. Ennek esett áldozatául a Lendvay-tér és a Lendvay-utca, s a szobrot is eltávolították talapzatáról, amelyet a városi múzeum raktárába zártak. 1940-ben a második bécsi döntés nyomán Nagybánya ismét Magyarország része lett. Ekkor újra felállították a szobrot. 1945 után ismét eltávolították, az Állami Levéltár udvarára vitték. 1958-ban, halálának századik évfordulóján a városi néptanács újabb felállításáról hozott határozatot. A 60-as években azonban a fősétány jobboldalán román nemzeti nagyságoknak állítottak pantheont, amelyből már "kilógott" a Lendvay-szobor. Ezért 1962-ben áthelyezték a fősétány jobboldalára, jelenlegi helyére. De itt sincs mindig nyugodalma. Volt már rá eset, hogy bemocskolták, vagy - mint a mostani évforduló tiszteletére is - trágár szavakat írtak rá. /Kis Kornél Iván: Negyvenöt év a színpadon. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 17./

2003. október 20.

Október 10-én kettős ünnepet tartott Nagybánya színházkedvelő magyarsága: 196 évvel ezelőtt (1807. nov. 11-én) született id. Lendvay Márton színművész, a budapesti Nemzeti Színház elődjének, az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színháznak egyik legkiemelkedőbb színésze. Ugyanakkor 45 éve alakult meg Nagybányán az a több-kevesebb kényszerhallgatással működő amatőr színjátszó csoport, mely Lendvay nevét is több alkalommal fel óhajtotta venni, de ez csak 1989 után sikerült. 1956-ban a magyar színházi tagozatot áthelyezték Szatmárnémetibe, a nagybányai közönség színházi előadások nélkül maradt. Ezt az űrt akarta betölteni az 1958-ban megalakult csoport. A Lendvay-szobornál koszorút helyeztek el, majd Simori Sándor, a csoport mai, és Kiss Kornél, a csoport első vezetője méltatták az eseményt, bemutatva a nagy előd életét, tevékenységét, jelentőségét. Este a Városi Színházban Simori Sándor okleveleket és Lendvay Márton emlékplakettet adott át olyan közéleti vagy magánszemélyeknek, akik éveken át támogatták, segítették a csoport tevékenységét, illetve azon színjátszóknak, akik rendkívüli eredményeket mutattak fel. Ezt követte a Névtelen Csillak(ok), zenés visszatekintő az elmúlt 45 évre című díszelőadás. /Farkas E. Zoltán: Névadójukra emlékeztek a 45 éves Lendvay Márton Színjátszó Kör és Alapítvány tagjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

2003. október 29.

Okt. 25-én Felsőbányán a Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány lelkes tagjai pár év szünet után feladták a pihenést és új produkcióval álltak a színházlátogatók elé: három egyfelvonásost tanultak be rövid idő alatt, hogy egybegyűjthessék a város magyarjait. Kiss Kornél, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszócsoport rendezője, hosszú időn át vezetője, vállalta a tíz kilométeres ingázással járó utazást, s minden estéjét ott töltötte a darabok rendezésével. Hitter Ferenc, a Műveltségszolgálat elnöke, az előadást megelőző köszöntőjében kiemelte a felsőbányai régi műkedvelő színjátszó hagyományokat és annak a szükségszerűségét, hogy ezeket nem szabad elhalni hagyni. /A Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány újra színre lép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

2003. november 7.

Kiss Kornél Iván a nagybányai színjátszásról írt, megjelenés előtt álló kötetéből közölt részletet a hetilap. A kommunista rendszerek több mint százmilliós emberveszteséget okoztak, amire nem volt példa a világtörténelemben. Az ötvenes években Nagybánya tartományi székhely volt. A tartományi párt és államvezetésben volt többek között Uglár József, Lőw Pál, Horváth József, Uglár Vilmos, Suta László. Közülük többen nem vallották magukat magyarnak, de magyar kultúrkörben nevelkedtek. Részben nekik volt köszönhető, hogy azokban az időkben, a diktatúra lehetőségeihez mérten, virágzott a magyar művelődési élet. Abban az időben Nagybányán hat magyar általános iskola és egy középiskola működött. Ezen kívül két szakközépiskolának voltak magyar tagozatai. 1953-ban a kolozsvári Szentgyörgyi István Színiakadémián egy kiváló tehetségeket ígérő évfolyam 18 tagja kapott oklevelet. Az összeforrott fiatal közösség egyik színházhoz sem akart elszegődni, hanem együttmaradva, új színház létrehozása mellett döntött. Együtt Nagybányára jöttek, így jött létre a nagybányai magyar színházi tagozat. Ez a színház három évig működött Nagybányán, amikor áthelyezték a színházat Szatmárnémetibe. /Kiss Kornél Iván: Elvinni a szót... A hatalom szorításában. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 7./

2003. december 5.

Elvinni a szót... címmel hirdették meg nov. 29-re Nagybányán, a Teleki Magyar Házban Kiss Kornél Iván második könyvének bemutatóját. A könyv a nagybányai kortárs műkedvelő színjátszás krónikája, amelyet Kiss Kornél Ivánnál talán senki sem tudott volna hitelesebben megírni; ő volt az egyik szülőatyja, mozgatórugója s kerek 13 éven át (1970 és 1983 között) vezetője is. A könyv apropója a város híres színészszülötte, Lendvay Márton nevét viselő nagybányai színjátszó csoport 45 éves tevékenységének áttekintése, emellett igen értékes adalékokat is tartalmaz az erdélyi színházról, a népszínműről, a drámáról mint irodalmi műfajról és természetesen a Zazar-parti város színjátszásának történetéről az 1900-es évek elejétől. A könyvbemutatóra sokan eljöttek. /Elvinni a szót... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

2004. szeptember 14.

Sárosmagyarberkesz fogyó magyarsága lassan kezd beolvadni a Kővárremete községközponthoz tartozás eredményeként. A faluban már csak az óvodások és az I–IV. osztályosok tanulhatnak anyanyelvükön, s azok létszáma is évről évre csökken. A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör néhány tagja, Kiss Kornél, dr. Pohl Antal és Farkas E. Zoltán rövid összeállítást mutatott be a templom és az iskola szerepe, a magyar irodalom nagy költőinek szemléletében témakörben. A rendezvényt folytatni fogják az övezet többi, magyarok által kisebb számban lakott településein is. /Farkas E. Zoltán: A sárosmagyarberkeszi magyar iskoláért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2005. április 29.

Április 29-én Nagybányán, a Teleki Magyar Házban bemutatják Kis Kornél Iván: Mitó szerelmei című könyvét. Révész Mitó (1905-1936), Révész János evangélikus pap, lapszerkesztő lánya, a múlt század első évtizedeiben a nagybányai művelődési élet közismert személyisége volt. Cikkei, versei rendszeresen megjelentek a XIX. század végétől az édesapa tulajdonában lévő Nagybánya és Vidékében. Állandó szereplő-rendezője volt a helyi műkedvelő társulatnak. Roppant érzékeny lélek volt, ezt tanúsítja az a kiadvány is, amely Révész Mitó nótái címmel jelent meg 1937-ben. /”Mitó szerelmei”. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 29./

2005. május 6.

Vánk Sándor ny. történelem szakos tanár a nagybányai magyar nyelvű oktatás XX. századi történetét feldolgozó, 2002-ben megjelent könyve /Nagybányai magyar nyelvű közoktatás a XX. század forgatagában/ után – most a máramarosszigeti római katolikus egyházi oktatás történetével jelentkezett. Április 28-án mutatták be egy másik nagybányai szerző, Kiss Kornél ny. matematikatanár könyvét. Kiss Kornél korábban megjelent könyveiben a nagybányai műkedvelő színjátszás legújabbkori történetét dolgozta fel /Elvinni a szót, 2003/ s néhány helytörténeti vonatkozású írás mellett olaszországi útiélményeit is megírta. Most megjelent „Mitó szerelmei” című könyve, amely két hosszabb és két rövidebb, lírai hangulatú elbeszélést tartalmaz, egy olyan korszakból ihletődött, „amelybe beleszülettünk, éltünk és beleöregedtünk” A címadó írást Révész Mitónak (1905-1936), Révész János evangélikus pap, lapszerkesztő korán elhunyt lányának szentelte, aki a múlt század első évtizedeiben a nagybányai művelődési élet közismert személyisége volt, s verseskötete is megjelent. /– vásárhelyi –: Könyvek, könyvbemutatók... = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 6./

2007. június 13.

Kérdés, miért csak most került terítékre a Bolyai Egyetem visszaállítása? Az RMDSZ-nek meg kellett várnia, hogy felüsse fejét egy polgári szövetségnek nevezett új politikai csíra, amely zászlajára tűzte ezeket a jelszavakat? Meg kellett várnia az Erdélyi és a Székely Nemzeti Tanács létrejöttét? Megjelentek a Magyari Nándorok, a Cs. Gyímesi Évák meg Fey Lászlók, akik a liberális eszméktől áthatva ellenzői a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos kezdeményezésnek. Az egyház berkeiben megtalálták azokat, akik Tőkés László ellene szólnak. Kétségtelen, hogy Tőkés püspöknek is vannak hibái, de nála nincs szó a mindenhol tapasztalható korrupcióról. Létrehozta a Sulyok István Főiskolát. Szigora az egyházon belül pedig a helyzet miatt szükséges. Méltó lehet arra, hogy az erdélyi magyarságot képviselje az európai parlamentben. Nemzetközileg elismert karizmatikus egyéniség, határozott fellépésű, kizárólag az erdélyi magyarság ügye iránt elkötelezett. Szavazzunk Tőkés László püspök úrra, javasolta Kis Kornél Iván. /Kis Kornél Iván Nagybánya: Tőkésre szavazzunk! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 13./

2007. augusztus 3.

Könyvbemutató lesz Nagybányán, a Teleki Magyar Házban, a Szent István napok keretében, augusztus 14-én. Dávid Lajos tartja majd a megnyitót, Asztalos Gábor és Kiss Kornél szavalnak, majd Kádár Miklós lelkész ismerteti Vánk Sándor A nagybányai Híd utcai Református Iskola című könyvét. Erről az iskoláról 1547 óta vannak emlékek, adatok. Ezekből mentett meg a szerző egy kötetre valót. Vánk Sándor a helytörténet búvárlója. Emlékezetes monográfiája: Nagybányai magyar nyelvű közoktatás a XX. század forgatagában /2002/, emellett napvilágot látott még a szerzőtől: Máramarossziget római katolikus egyházi iskolák, de ő szerkesztette a Németh László Líceum évkönyveit /1999-2001/ is. /Hitter Ferenc: Évek és iskolák – mai szemmel. = Gutinmelléki Friss Újság (Nagybánya), aug. 3./

2008. október 28.

A hagyományokhoz híven idén októberben is sor került az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) díjainak kiosztására Székelyudvarhelyen, a városháza dísztermében. Október 25-én az ünnepségen telt ház előtt vehetett át EMIA-díjat a korondi Páll Lajos költő, festő és Szilágyi István író Kolozsvárról. Varga Borbála költőnek ítélték oda az alapítvány Debüt-díját. Hídverő-díjjal jutalmazta az alapítvány kuratóriuma Márkus Béla debreceni irodalomkritikust, egyetemi tanárt magas színvonalú műveiért. Életmű-díjat ebben az évben nem adtak át, köszöntötték viszont a hetvenéves írókat és költőket. Gálfalvi Zsolt írói, szerkesztői, irodalomszervezői munkásságát közelgő hetvenötödik születésnapja alkalmából Pomogáts Béla irodalomtudós méltatta. Cseke Péter egyetemi tanár értékelte ki az alapítvány által kiírt szociográfiai riportpályázatot, melynek végeredménye, a rendkívül erős mezőnynek is köszönhetően, megosztott második díj lett. A Babes–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos magiszteri hallgatói közül Berszán Rékát Középajtáról, Dénes Emesét Varságról írt riportjáért tüntette ki a kuratórium. Zörgő Noémi és Ferencz Zsolt a Művelődés különdíjában részesült, az oklevelet és a díjat a lap főszerkesztője, Szabó Zsolt nyújtotta át. A közönség külön örömére az ünnepélyen bemutatkoztak az újonnan megalakult Udvarhelyi Székely Filharmonikusok. /R. Kiss Kornélia: Díjkiosztó gála Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2008. december 9.

Lakatos Mihály íróval, aki az 1990-ben színre lépő Serény Múmia fiatal erdélyi írócsoportosulás alapító tagjai közé tartozott, Orbán János Dénes költő beszélgetett december 8-án Kolozsváron a Bulgakov kávéházban az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy és az Erdélyi Magyar Írók Ligája által hagyományosan megrendezett évzáró irodalmi fesztivál első estjén. A székelyudvarhelyi születésű, jelenleg Magyarországon élő Lakatos Mihálynak eddig négy kötete jelent meg, két novelláskötete mellett kipróbálta magát a gyermekirodalomban, és könyv formájában lehet kézbe venni drámáit is. Lakatos jelenleg Magyarországon határon túli magyar kulturális ügyekkel foglalkozó főtanácsosként dolgozik az Oktatási- és Kulturális Minisztériumban, ahol többek között a határon túli magyar könyvkiadásért is felelős. /R. Kiss Kornélia: Vidám irodalmi est a Bulgakovban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2009. február 17.

Kolozsvár új fotóklubja a nemrégiben bejegyzett Erdélyi Képírók Egyesülete (ERKE), vezetője Soós Attila fotóművész, aki majdnem két évtizednyi magyarországi képzést és munkatapasztalatot követően hazatért szülővárosába. „Hetente tartunk fotósműhelyt, és nagy a lelkesedés” – tájékoztatott az elnök, akinek távolabbi tervei között a havi rendszerességgel megrendezett kiállítások és különböző, például tárgy- vagy divatfotózással, de akár a szakmai tevékenység jogi vonzataival kapcsolatos tematikus képzések is szerepelnek. . /R. Kiss Kornélia: Közösség a mai képírókért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

2009. március 11.

Black Transfusion címmel nyílt kiállítás Berszán Zsolt képzőművész munkáiból március 10-én Kolozsváron a Mátyás-ház galériájában. Az ipari anyagokkal, fekete festékkel és fényhatásokkal kísérletező csíkszeredai művész már évekkel ezelőtt lemondott a hagyományos festészetről. Berszán Zsolt jelenleg a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem doktorandusa, és ő szerkeszti az évente kétszer megjelenő, Bázis című képzőművészeti folyóiratot is. A Bázis a kolozsvári és a bukaresti alkotókra összpontosít, így a romániai képzőművészeti életnek csak egy kisebb szeletét öleli fel. Ugyanakkor háromnyelvű, tehát nemzetközi is” – mondta Berszán Zsolt. /R. Kiss Kornélia: Berszán Zsolt egyéni kiállítása Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

2009. március 12.

Zsúfolásig megtelt a Kolozsvári Rádió koncertterme március 12-én, amikor Bálint Tiborra emlékeztek a szervezők. A Bálint Tibor Baráti Társaság elnöksége és a Kolozsvári Rádió által szervezett eseményen bemutatták a Bálint Tibor színművéből készült rádiójátékot, majd bemutatkozott a Bálint Tibor Baráti Társaság (BTBT). /Köllő Katalin: Bálint Tibor emlékdélután a Kolozsvári Rádiónál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./ Bálint Tibor Az engesztelés napja című drámájából készített hangjátékot a Kolozsvári Rádió, ezzel emlékeztek a rádió munkatársai és a Bálint Tibor Baráti Társaság tagjai a 2002-ben elhunyt íróra, a Kolozsvári Rádió 55 éves fennállását ünneplő rendezvénysorozat keretében. A Bálint Tibor Baráti Társaság a Polis Kiadóval együttműködésben ismét kiadta a 2007-ben, Bálint Tibor 75. születésnapjára készült Vallomás repedt tükör előtt – Bálint Tibor emlékezete című kötetet. /R. Kiss Kornélia: Bálint Tibor-hangjáték a Kolozsvári Rádióban. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

2009. május 7.

Az Erdélyi Képírók Egyesülete (ERKE) mutatkozott be a kolozsvári Bretter György Irodalmi Körön. A pár hónapja bejegyzett fotóklub fényképeit tekinthette meg a közönség, Soós Attila, az egyesület elnöke elmondta, a megalakulás óta a fotóklub aktív tagjainak száma több mint félszázra emelkedett. Idén már rendeztek egy fotóstábort, a kolozsvári Atmoszféra kávézóban pedig megnyílt első kiállításuk. /R. Kiss Kornélia: Népszerű az Erdélyi Képírók Egyesülete. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

2009. május 12.

Csak Csíkszeredában több mint 35 ezren voltak kíváncsiak a Tatárjárás 1241–1242 című kiállításra. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója szerint a tárlat igazi hozadéka az identitáserősítés volt. A Csíki Székely Múzeumban a Munkácsy Erdélyben 62 ezer, a tavalyi, nagybányai művésztelep alkotóinak munkáit felvonultató tárlat 18 ezer látogatót vonzott. /R. Kiss Kornélia: Interjú: Útban a szórakoztató múzeumok felé. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2009. május 25.

Összművészeti fesztiválnak adott otthont május 22-én Kolozsváron a Heltai Vendégház. A |KOMM|MAC|CAM|, azaz a Kortárs Művészeti Modul az első olyan kolozsvári rendezvény, amely különböző műfajban alkotó kortárs művészek munkáit vonultatja fel egy fesztiválon. Csokonai Vitéz Mihály Özvegy Karnyóné című komédiáját vetítették. Kovács Ildikó 1976-os rendezése kilencvenkilenc előadást ért meg Erdély-szerte: sikerét legnagyobb részt Kovács Ildikó rendezői bravúrjának, a drámai színház és bábszínház összeházasításának köszönhette. A vetítést követően Balló Zsuzsával, az egykori előadásban szereplő bábművésszel beszélgethettek a nézők. Öt fiatal, Bán Attila, Ferenczy Botond, Starmüller Géza, Szabó András és Török Tihamér különböző műfajú, a kor világméretű problémáira groteszk humorral reflektáló képzőművészeti munkáiból összeállított kiállítást nyitottak meg a szervezők, ahol látható volt Szabó Attila Az élet értelme című performansza is. Az irodalmat ezúttal a Korunk fiatal szerzői képviselték a kulturális majálison. /R. Kiss Kornélia: Sikerrel zajlott az első kulturális majális. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

lapozás: 1-24